Értékteremtés

A tisztaenergia-átmenet helyi értékké alakítása

Európa-szerte az energiaközösségek a „tisztaenergia-átmenet” elvont fogalmát nagyon is kézzelfogható helyi értékké formálják. Falvakban, kisvárosokban és városrészekben lakók, önkormányzatok és kisvállalkozások fognak össze, hogy közösen termeljenek, osszanak meg és használjanak fel megújuló energiát.

Ezek a kezdeményezések nem „kedves klímaprojektek”: valós értékmotorok a háztartások, vállalkozások, önkormányzatok és a tágabb energiarendszer számára.

Csökkentik és stabilizálják a rezsit, több pénzt tartanak helyben, támogatják a munkahelyeket és szolgáltatásokat, valamint erősítik a társadalmi kapcsolatokat és a kritikus infrastruktúra feletti demokratikus kontrollt.

Háztartási érték: megfizethetőség és stabilitás

Háztartási szinten az első és legláthatóbb érték:

• alacsonyabb energiaszámla
• kiszámíthatóbb energiaszámla

Ha egy család fogyasztásának egyre nagyobb részét helyben termelt napenergiával vagy megújuló hővel fedezi, kevésbé lesz kitéve a nemzetközi árrobbanásoknak. Sok európai projekt tapasztalata, hogy:

• egy átlagos háztartás évente akár több száz eurónak megfelelő összeget is megtakaríthat egy standard piaci szerződéshez képest
• a hosszú távú árstabilitás megkönnyíti és stresszmentesebbé teszi a tervezést

Kisteleken például az üzleti terv szerint egy 3 000-4 500 kWh/év fogyasztású háztartás nagyjából 50-60 000 Ft-ot spórolhat évente egy piacinál alacsonyabb és stabilabb közösségi tarifával. Német, osztrák, francia és spanyol projektek is hasonló arányú megtakarításról számolnak be.

Vállalkozói érték: versenyképesség és zöld hitelesség

A helyi vállalkozások számára más, de ugyanolyan fontos az értékteremtés. Ha a villamos energiájuk vagy hőigényük egy részét közösségi forrásból fedezik, akkor:

• kiválthatnak egy szelet drága, volatilis piaci vásárlást
• helyben megosztott megújuló energiát használnak
• csökkentik a drága csúcsidős kWh-k vásárlási mennyiségét

Európai példák:

• német és osztrák falvakban KKV-k helyeznek el napelemet csűrökön, raktárak tetején, és cserébe stabil, hosszú távú zöld áramot kapnak
• napenergiával és biomasszával működő falusi távhő, amely műhelyeket, vendégházakat, szolgáltatókat lát el kiszámítható, helyi árazású hővel

Ez egyszerre:

• mérsékli a csúcsáraknak való kitettséget
• hiteles, jól dokumentált zöld teljesítményt ad a cégeknek

Ez a hitelesség:

• egyre fontosabb az ellátási láncokban és a finanszírozásban
• beépíthető ESG / CSRD riportokba
• használható ügyfelek, bankok, befektetők felé

Önkormányzati érték: költségvetési stabilitás és mozgástér

Az önkormányzatok és helyi közintézmények számára főként:

• költségvetési stabilitás
• stratégiai mozgástér

A közintézmények nagy fogyasztók. Ha igényük egy részét helyi tulajdonú megújulókkal fedezik, a helyi költségvetések kevésbé függnek a hirtelen nagykereskedelmi ármozgásoktól.

Példák:

• sok francia centrale villageoise modellben az önkormányzat részesedést szerez a helyi naperőmű-kooperatívában, és stabil feltételek mellett vásárol áramot a középületekhez
• osztrák és spanyol projektekben az önkormányzati épületek horgonyfogyasztók, hosszú távú vételezést biztosítanak, miközben kiszámíthatóbb számlát kapnak

Emellett az energiaközösségek egységes mutatókat termelnek:

• megosztott kWh
• elkerült CO₂-kibocsátás
• összes közösségi megtakarítás
• tagi elégedettség

Ezek a mutatók láthatóvá és nyomon követhetővé teszik a teljesítményt a helyi döntéshozók és lakosok számára, segítik a klímastratégiák riportolását, a pályázást és a beruházások számokkal alátámasztását.

Környezeti érték: mérhető dekarbonizáció

Környezeti érték keletkezik minden alkalommal, amikor:

• süt a nap egy közösségi tetőn, vagy
• forró víz áramlik egy helyi távhőcsőben

Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Spanyolországban és Belgiumban a közösségi projektek jellemzően:

• fosszilis forrásból származó áramot vagy hőt váltanak ki
• csökkentik a hálózati veszteséget, mert közelebb termelnek a felhasználáshoz

Egyes projektek csak villamos energiára fókuszálnak (pl. falusi napelemes kooperatívák), mások hibrid rendszereket építenek, például:

• a német Bracht Solarwärme projekt, amely napelemes hőt és biomasszát kombinál egy közösségi tulajdonú távhálózatban

Ezek a projektek tudatosan mérik a klímateljesítményt:

• elkerült CO₂-kibocsátás
• a helyi fogyasztás megújuló aránya

Így a „dekarbonizáció” faluszintű, mérhető folyamattá válik - a klímapolitika kézzelfogható lesz.

Társadalmi érték: részvétel, bizalom, inklúzió

A pénzügyi és CO₂-szempontokon túl erős társadalmi érték is keletkezik. Mivel a tagság jellemzően nyitott, az irányítás pedig demokratikus - általában „egy tag = egy szavazat”, függetlenül a fogyasztástól vagy tőkétől -, az emberek közvetlen beleszólást kapnak abba, hogyan tervezik és működtetik a helyi energiainfrastruktúrát.

Példák:

• a belga Ecopower kooperatíva, ahol a tagok nemcsak zöld áramot kapnak, hanem szavaznak az új projektekről, tarifaprincipiumokról, többletforrások felhasználásáról
• a francia centrales villageoises mozgalom, amely eszközt ad a vidéki közösségek kezébe, hogy pozitív, jövőbe mutató ügy köré szerveződjenek
• az osztrák megújuló energiaközösségek gyors terjedése, ahol nemcsak a támogatások, hanem az is vonzó, hogy az önkormányzatok és polgárok közösen alakíthatják az energiajövőt

Az inklúzió szintén fontos értékréteg. Sok kezdeményezés tudatosan beépít szociális elemeket:

• alacsonyabb belépési összegek
• szociális tarifa sérülékeny háztartásoknak
• a többlet egy részének energiahatékonysági intézkedésekre fordítása alacsony jövedelmű tagoknál

Az olyan módszertanok, mint a LICHT megközelítés, az „Inkluzív” és „Kooperatív” elemeket a „Helyi” és „Átlátható” mellé helyezik, hogy a hasznok méltányosan osszanak meg és erősödjön a közösségi kohézió.

Rendszerérték: rugalmasság és okos hálózatok

Rendszerszinten az energiaközösségek technikai és gazdasági értéket teremtenek a szélesebb hálózatnak. Okosmérés és adatvezérelt irányítás mellett képesek:

• rugalmas terhelések áthelyezésére
• csúcsok „leborotválására”
• rugalmassági szolgáltatások nyújtására a rendszerirányítóknak (ahol a szabályozás ezt engedi)

Ausztria és Spanyolország élen jár az ilyen modellek engedésében, és hasonló ötletek jelennek meg német és belga pilotokban is.

Idővel a közösségek a passzív fogyasztóból a hálózati stabilitás aktív partnerévé válhatnak, többletbevételt szerezve és a rendszerszintű költségeket is csökkentve.

Tudás- és innovációs érték

Végül hosszú távú tudás- és innovációs érték keletkezik. Minden:

• francia falusi napelem-kooperatíva,
• osztrák vidéki REC,
• spanyol, helyreállítási forrásokból támogatott pilot,
• belga vagy német hibrid hőtáv, virtuális szaldó elszámolás

hozzájárul a folyamatosan bővülő európai „eszköztárhoz”:

• üzleti modellek,
• jogi megoldások,
• műszaki konfigurációk.

Közép- és Kelet-Európa - például a magyarországi kisteleki projekt - már ezekre a tanulságokra épít, a saját szabályozási környezethez és közösségi igényekhez igazítva.

Összességében a tapasztalat azt mutatja, hogy az energiaközösségek értékteremtése:

• többrétegű,
• egymást erősítő.

Háztartásoknál megfizethetőséget és biztonságot, vállalkozásoknál versenyképességet és zöld hitelességet, önkormányzatoknál költségvetési stabilitást és klímaeszközöket ad; a környezetnek kibocsátáscsökkenést, a közösségeknek pedig részvételt, bizalmat és cselekvőképességet.