Az energiaközösségek közösségi és társadalmi hatásai

Az utóbbi néhány évben az energiaközösségek témája egyre gyakrabban a figyelem középpontjába kerül. Nem csoda, hiszen ez az irány nem csupán az energiatermelés és -fogyasztás tekintetében jelent forradalmi paradigmaváltást, de társadalmi hatásuk is mélyreható és sokrétű. Az energiaközösségek által kínált lehetőségekkel a helyi közösségek tagjai egy nagy lépést tehetnek az önellátás, az energiabiztonság és fenntarthatóság irányába, miközben nagyban csökkentik a rendszerszintű függőséget és a fosszilis energiaforrások által okozott káros környezeti hatásokat.

Ebben a cikkben megnézzük, hogy az energiaközösségek milyen közvetett és közvetlen hatással bírnak mind a helyi közösségekre, mind pedig a társadalom egészére nézve.

Helyben termelt tiszta energia

Az energiaközösségek célja, hogy a helyben, megújuló forrásból előállított energiát a közösség tagjai maradéktalanul maguk használják fel, úgy, hogy lehetőség szerint a szolgáltatótól ne kelljen többlet energiát vételezni. Ez a hagyományostól egy merőben eltérő modell, hiszen itt az energia a fogyasztóhoz közel, és megújuló források felhasználásával termelődik, illetve tulajdonosi felelősségre, tudatos energiafogyasztásra és a fenntartható fogyasztás iránti elkötelezettségre készteti a közösség tagjait.

Helyi tőke bevonása

Az energiaközösségek tagjai jellemzően saját anyagi forrásaikkal járulnak hozzá a közösség megalapításához és fenntartásához, így ahelyett, hogy a befektetett tőke és a profit a szolgáltatókhoz kerülne, a közösségnél marad, támogatva annak fenntartását és fejlődését. Ez a demokratikus finanszírozási forma még kis a települések vagy városrészek számára is elérhetővé teszi a megújuló energia beruházásokat, amelyek már akár középtávon is képesek növeli a helyi gazdasági potenciált.

Gazdaságélénkítés

A helyi tőke bevonása mellett az energiaközösségek gazdasági tevékenysége egyéb szempontból is élénkítően hathat a helyi közösségekre. A rugalmasság és a költséghatékonyság okán az energiatermelő és tároló rendszerek telepítését, karbantartását és menedzsmentjét célszerű a helyi, de legalábbis környékbeli szakemberekkel megoldani. Így a helyi munkavállalók és vállalkozások munkához és bevételhez juthatnak, ami nagyban növeli a közösség eltartó képességét.

Energiamegtakarítás

Az energiaközösségekben való részvétel egyik kevésbé ismert, de fontos közvetett hozadéka, hogy a tagok sokkal tudatosabban figyelnek saját energiafogyasztásukra, valamint motiváltabbak a pazarlás csökkentésére. Ennek köszönhetően a közösség tagjai gyakrabban fektetnek be olyan energia-megtakarító eszközökbe, mint például a fogyasztás monitorozó rendszerek vagy az energiatakarékos háztartási gépek. Ezekkel a befektetésekkel a fogyasztás még inkább átláthatóbbá és tervezhetőbbé válik, amely jelentős és kézzelfogható energia- és költségmegtakarításhoz vezethet, miközben a hálózatra nehezedő terhelés is csökken.

Környezetvédelem

A megújuló energiaforrásokra való áttérés és támaszkodás kulcsfontosságú a globális klímaváltozás lassításában és megfékezésében, valamint a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével, szállításával és égetésével járó környezeti károk mérséklésében. A fenntartható forrásból származó energia termelésével az energiaközösségek mindemellett jelentősen csökkentik saját ökológiai lábnyomukat, illetve gyakran szélesebb fenntarthatósági gyakorlatokat is követnek, mint például az energiahatékonyság növelése, az újrahasznosítás vagy a zöld mobilitás ösztönzése, amivel a helyi környezettudatosság motorjává is válnak.

A megújuló energiaforrások népszerűsítése

A megújuló energiaforrások nyilvánvaló előnyei ellenére a közösségekben gyakran felbukkanó, úgynevezett „nem a szomszédban” [Not In My Back Yard (NIMBY)] jelenség könnyen lassíthatja a beruházásokat és így az átállást is.

De mit is jelent pontosan a NIMBY? Ez egy olyan hozzáállás vagy jelenség, amikor az emberek elviekben támogatnak egy kezdeményezést, annak a megvalósítását a saját közvetlen környezetükben mégis ellenzik. Mindez energiaközösségi kontextusban azt jelenti, hogy az emberek ugyan támogatják a megújuló forrásokból származó energia termelését és felhasználását, de nem akarják, hogy az infrastruktúra - mint például a napelem panelek - a házukra kerüljön.

Az energiaközösségek ezt az ellenállást úgy oldhatják fel legkönnyebben, hogy a helyi közösség tagjait a lehető legszélesebb körben bevonják a döntéshozatalba, amivel egyrészt mindenki a sajátjának érezheti a projektet, másrészről pedig részesévé válik a projekt sikerében. Ha az emberek kellőképpen tájékozottak és részesei a folyamatnak, sokkal inkább támogatják a megújuló projekteket, még akkor is, ha azokat a saját környezetükben valósulnak meg. Ez az alulról jövő kezdeményezés növeli a bizalmat és az átláthatóságot, ami elengedhetetlen a megújuló forrásból származó energia felhasználásának elterjedéséhez.

A demokrácia megerősítése

Végül, de nem utolsósorban az energiaközösségek a részvételi demokrácia tényleges megvalósítói, mivel az energiához való közvetlen hozzáférés és az a termeléssel és elosztással kapcsolatos döntések a közösség tagjainak kezébe kerülnek. A közösségi jogalanyi formák, mint például szövetkezetek, egyesületek vagy társaságok, további aktív állampolgári részvételt és közös felelősségvállalást tesznek szükségessé, ezáltal az energiaközösségek nemcsak az energiaügyben, hanem a szélesebb társadalmi életben is erősítik a demokratikus értékeket.

Mindezeknek a társadalmi hatásoknak köszönhetően az energiaközösségek egy forradalmian új energiaelőállítási és közösségszervezési modellt kínálnak, amelyben a tagok sokkal inkább motiváltabbá válnak, hogy óvják és védjék a szűkebb és tágabb környezetüket, miközben törekszenek maximálisan kihasználni a technológiában és a közösségi szellemben rejlő lehetőségeket.