A globális felmelegedési potenciál és a szén-dioxid egyenérték
A klímaváltozás mára az emberiség egyik legsürgetőbb környezetvédelmi problémájává vált. A 19. századi ipari forradalom óta az emberi tevékenységek, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése, hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttattak a légkörbe. Ezek a gázok nemcsak, hogy nem engedik a kibocsátott hőt a légkörből távozni, de vissza is verik azt a földfelszínre, amely így felborítja a természetes energiaegyensúlyt és globális felmelegedést okoz.
Ahhoz, hogy mérni tudjuk, és ezáltal jobban megismerhessük a különféle az emberi tevékenységek klímára gyakorolt hatását, bevezetésre került a globális felmelegedési potenciál [Global Warming Potential (GWP)] fogalma.
Mi az a globális felmelegedési potenciál?
A GWP egy szorzószám, amely megmutatja, hogy egy adott üvegházhatású gáz mennyivel erősebben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a szén-dioxid (CO₂). A CO₂ GWP-je tehát az alapérték, amely 1. Ehhez az értékhez viszonyítjuk a többi üvegházhatású gázt.
Íme, néhány üvegházhatású gáz és azok GWP értékei:
| GWP | Légköri élettartam (év) | |
|---|---|---|
| Szén-dioxid (CO₂) | 1 | 100 - 1000 |
| Metán (CH₄) | ~28-36 | ~12 |
| Dinitrogén-oxid (N₂O) | ~265-298 | ~114 |
| Fluortartalmú gázok [pl.: fluorozott szénhidrogének (HFC)] | ~1300-12 000+ | akár 50 000 |
A táblázatból kitűnik, hogy annak ellenére, hogy a CH₄ sokkal rövidebb ideig marad a légkörben, mint a CO₂, sokkal intenzívebb fűtőhatással rendelkezik. Ebből egyenesen következik, hogy a kibocsátás-csökkentési stratégiákban nem csak a mennyiség, hanem a GWP szorzó is kulcsfontosságú szerepet tölt be.
Mivel a klímapolitikák kialakítása során nem csak a CO₂ kibocsátásának a csökkentése a cél, hanem minden egyéb üvegházhatású gázé is, ezért ennek kapcsán a GWP szorzó egyrészt lehetővé teszi, hogy az eltérő típusú és tulajdonságú üvegházhatású gázok a globális felmelegedésre gyakorolt hatásuk alapján összehasonlíthatóak legyenek, másrészt pedig, hogy segítségével kiszámítható legyen az úgynevezett szén-dioxid egyenérték.
Mi az a szén-dioxid egyenérték?
A szén-dioxid egyenérték (CO₂e), azt mutatja meg, hogy egy adott mennyiségű üvegházhatású gáz mekkora CO₂ kibocsátásnak felel meg.
A CO₂e a következő képlet alapján számítható ki:
CO₂e = kibocsátott mennyiség × GWP
A példa tehát a következőképp néz ki:
Ha egy vállalat éves szinten 1 tonna CH₄-et bocsát ki, amiről tudjuk, hogy GWP-je 28 és 36 között mozog a szén-dioxidhoz képest, akkor a fenti képlet segítségével könnyen ki tudjuk számolni, hogy ez a kibocsátás minimum 26 tonna CO₂-nek felel meg.
1 tonna CH₄ x 26 = 26 tonna CO₂e
Az, hogy mekkora a metán, vagy adott esetben bármely más üvegházhatású gáz pontos GWP értéke, attól függ, hogy annak közvetlen vagy közvetett hatását vizsgáljuk. Minél közvetlenebb a hatás, annál nagyobb ez a szám.
A GWP gyakorlati alkalmazása
A GWP ma már szinte minden környezetvédelmi és fenntarthatósági számítás alapja, viszont az alábbi területeken további hangsúlyt kap:
Nemzetközi klímaegyezmények: Az európai uniós tagállamok üvegházhatású gáz-kibocsátásukat CO₂e-ben adják meg, biztosítva a tagállamok összehasonlíthatóságát és elszámoltathatóságát a klímacélok teljesítés során.
Vállalati karbonlábnyom számítás: A vállalatok fenntarthatósági jelentéseikben a kibocsátásokat szintén CO₂e alapon tüntetik fel. Ez lehetővé teszi, hogy különböző forrásból, mint például az energiafelhasználásból, a szállításból vagy a termelésből származó üvegházhatású gázok hatását összevontan, átlátható módon lehessen értékelni és így csökkentési célokat meghatározni.
Fenntartható beruházások és technológiák összehasonlítása: A különféle technológiák, mint például a napelemes rendszerek, hőszivattyúk, akkumulátorok vagy éppen a hagyományos fűtési rendszerek összehasonlításakor a gyártás, szállítás, üzemeltetés és újrahasznosítás során keletkező összes üvegházhatású gáz kibocsátást CO₂e-ben mérik. Ennek segítségével objektív döntést lehet hozni a környezeti szempontból előnyösebb gyakorlatokról.
Életciklus-elemzés: A termékek és szolgáltatások teljes életútjára vonatkozó kibocsátásokat - az alapanyag-kitermeléstől a gyártáson és használaton át a hulladékkezelésig - GWP értékek alapján számítják át CO₂e-re, amely segíti a környezetileg tudatos termékfejlesztést és a klímabarát választások ösztönzését.
Zöld közbeszerzés és szabályozás: Egyre több ország és intézmény határozza meg közbeszerzési pályázataiban, hogy az ajánlatokhoz CO₂e-alapú kibocsátási számításokat kelljen csatolni. Például építőipari vagy közlekedési beruházások esetén. Ez elősegíti, hogy a közpénzből megvalósuló fejlesztések környezeti szempontból is fenntarthatóbbak legyenek, és a döntéshozók, az ár és műszaki tartalom mellett, figyelembe vehessék a klímavédelmi szempontokat is.
Az energiaközösségek és a GWP
Az energiaközösségek olyan lokális csoportosulások, amelyek megújuló forrásból származó energiát termelnek saját szükségleteik, lehetőség szerinti teljes kielégítésére. Habár ezek a közösségek első sorban az energiabiztonság és a költségcsökkentések okán jönnek létre, elvitathatatlan, hogy számos, a környezetvédelmet is elősegítő hatásuk is van.
Az energiaközösségek jellemzően napelemes rendszereket működtetnek. Ezek a rendszerek működésük során nem, vagy csak alig bocsátanak ki CO₂-t, ezért közvetlenül csökkentik a GWP-t.
Egy 1 kW-os napelemrendszer telepítésével évente nagyjából 0,6-0,9 tonna CO₂ kibocsátás kerülhető el. Egy 10 háztartásból álló energiaközösség, egy összesen 10 kW-os rendszerrel éves szinten akár 10 tonna CO₂-t is megtakaríthat, amely nagyjából 70 fa éves szénmegkötésének felel meg.
Ahogyan az a cikkből is kiderült, GWP egy kulcsfontosságú mérőszám a klímaváltozás okainak vizsgálatakor. Segítségével pontosabban mérhető az üvegházhatású gázok kibocsátása, amely elengedhetetlen a nemzetközi klímaegyezmények, vállalati karbonstratégiák és helyi fenntarthatósági kezdeményezések célkitűzései elérésesének és értékelésének szempontjából.
Mindezek kapcsán az energiaközösségek komoly szerepet játszhatnak a GWP csökkentésében. Nemcsak közvetlen kibocsátás-csökkentést érnek el, de példamutató szerepükkel és edukációval mind tagjaikat, mind pedig a tágabban értelmezett közösséget is motiválják saját pazarló energiahasználati szokásuk megváltoztatására, illetve kapcsolódó energiahatékonysági megoldások alkalmazására.
