Egy energiaközösség létrehozásának elmélete lépésről lépésre

Ahogy az energiatranszformáció globális ingája egyre jobban a központosított óriás szolgáltatók felől a decentralizált energiaközösségek felé leng ki, úgy nő meg az egyén szerepe is ebben az átállási folyamatban. Az energiaközösségek alapításával végre a helyi közösségek is lehetőséget kapnak arra, hogy az általuk megtermelt energiára támaszkodhassanak, és csak ha feltétlenül szükséges, akkor forduljanak az energiaszolgáltató felé. Ezzel nagymértékben csökkenthetik a rendszerszintű függőséget, az árbizonytalanságot és a káros környezeti hatásokat, miközben nő az energiabiztonság.

Egy energiaközösség (EK) létrehozása azonban nem csak szimplán egy „plug n’play” feladat. Tapasztalatot, gondos tervezést és műszaki szaktudást igényel. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy mi is egy EK elméleti megvalósításának menete.

Az alapok lefektetése

Az energiaközösségek olyan jogi entitások, amelyek tagjai az energia helyi szintű termelésének, fogyasztásának, megosztásának és menedzsmentjének érdekében működnek együtt. Ezek nem profitorientált közösségek, céljuk első sorban a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyök biztosítása a közösség tagjai számára.

Az Európai Unió (EU) „Tiszta energia minden európainak” irányelv-csomagja, és így a hazai szabályozási is, két fő energiaközösség-típust különböztet meg: a polgári energiaközösséget (PEK) és a megújuló energiaközösséget (MEK). Bár mindkét típus támogatja az alulról történő szerveződést és a decentralizált működést, fontos különbségek vannak közöttük. A PEK elméletben lehetővé teszi a nem kizárólag megújuló forrásból származó energia termelését is és a keretrendszere az aggregációt is magában foglalja. Ezzel szemben a MEK szigorúbb szabályozással működik és kifejezetten a megújuló energia helyi termelésére és felhasználására összpontosít.

Alapvető kérdés tehát, hogy a leendő energiaközösségünk melyik utat választja majd. Az alábbi táblázat részleteiben mutatja be a két energiaközösség közötti elemi különbségeket.

	Polgári energiaközösség (PEK)	Megújuló energiaközösség (MEK)
Fő cél	Aktív részvétel az energiarendszerben: termelés, fogyasztás, elosztás, tárolás és értékesítés	Megújuló energiaforrásokból származó energia helyi előállítása és felhasználása
Közösségi célok	Szociális, gazdasági és környezetvédelmi célok	Főként helyi gazdasági és környezetvédelmi célok
Energiaforrás	Nem korlátozott, fosszilis és megújuló forrás is lehet	Kizárólag megújuló energiaforrások jöhetnek számításba
Földrajzi korlát	Nem korlátozott, országos és regionális is lehet	Korlátozott, a termelésnek és a fogyasztásnak is egy trafókörzeten belül kell lennie
Részvételi jogosultság	Magánszemélyek, kisvállalkozások, önkormányzatok	Magánszemélyek, kisvállalkozások, önkormányzatok
Irányítás	Demokratikus: egy tag/egy szavazat	Demokratikus: egy tag/egy szavazat
Jogi forma	Kft., non-profit alapítvány, egyesület, szövetkezet, illetve egyéb közösségi forma	Kft., non-profit alapítvány, egyesület, szövetkezet, illetve egyéb közösségi forma
Haszon és profit	Nonprofit, a közösségi haszon az elsődleges	Nonprofit, a közösségi haszon az elsődleges
Energiaértékesítés	Saját tagoknak, de akár külső partnereknek is	Igen, de elsősorban a tagok közötti megosztás a cél

A „magcsapat” megalapítása

Minden sikeres EK alapját egy elkötelezett és motivált csoport képzi. Ez az úgynevezett „magcsapat” állhat helyi lakosokból és vállalkozókból, illetve akár az önkormányzat is csatlakozhat a kezdeményezéshez. A leendő EK hosszú távú, stabil működés érdekében külön előny, ha tagjai különböző készségekkel és nézőponttal rendelkeznek, eltérő szakterületről jönnek és kapcsolatrendszerüket is magukkal tudják hozni. Ennek a magcsapatnak a feladata, hogy konszenzusra jusson a leendő energiaközösség céljait és működési elveit illetőleg, valamint felelős azért, hogy megtegye a legelső jogi és technikai lépéseket.

A célok meghatározása

Miután összeállt a magcsapat, a következő lépés, hogy az körvonalazza az EK céljait. Ugyan az energiaközösségek alapításával ezek a célok többé-kevésbé mind megvalósulnak, mégis a prioritások meghatározásával ezt némileg azért lehet árnyalni.

Ilyen célok lehetnek:

• Költségcsökkentés: Az EK tagjai közösen termelnek villamos energiát, amelyet aztán saját szükségleteik kielégítésére használhatnak fel. Az, hogy ezt az energiát nem egy közszolgáltatótól kell megvásárolni, már akár középtávon is, mind közösségi, mind pedig egyéni szinten, jelentős anyagi megtakarítást eredményezhet.
• Megújuló energiához való széleskörű hozzáférés: Az energiaközösségek lehetőséget nyújtanak arra, hogy azok a tagok is részesülhessenek a megújuló forrásból származó olcsó energiából, akik egyébként nem tudnak ilyen termelő rendszereket telepíteni.
• Hosszú távú pénzügyi előnyök: A közvetlenül felhasznált energia gyakorlatilag „ingyenessége” mellett az EK további anyagi forráshoz is juthat, amennyiben a fel nem használt, illetve el nem tárolt plusz energiát a szolgáltató felé értékesíteni tudja. Az ebből a forrásból származó bevételt aztán az EK fennártására, illetve további fejlesztésére lehet fordítani.
• Kiszámíthatóság: Az energiaközösségek által termelt villamosenergia csökkenti, sőt, adott esetben akár teljesen meg is tudja szünteti a piaci árak ingadozásaiból fakadó anyagi kitettséget. A tagok így sokkal kevésbé lesznek kiszolgáltatva a nagy energiaszolgáltatóknak, amely hosszabb távon kiszámíthatóbb költségtervezést tesz lehetővé.
• Társadalmi hatás: Az energiaközösségek azzal is ösztönzik a helyi gazdaság fejlődését, hogy a beruházásokat és a rendszerfelügyeletet gyakran helyi vállalkozások és munkavállalók végzik, amely tovább erősíti a közösségtudatot és növeli a közösség eltartóképességét.
• Környezetvédelem: Az energiaközösségek általában szinte kizárólag megújuló forrásokból állítanak elő energiát, ezzel csökkentve a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó környezetszennyezést és a közösségek karbonlábnyomát, amellyel a gyakorlatban is hozzájárulnak a globális klímaváltozás elleni küzdelemhez.

A működés jogi formájának kiválasztása

Amint az EK működési elve és céljai lefektetésre kerültek, ideje kiválasztani a közösség működésének jogi formáját, amely alapvetően befolyásolja a működési keretrendszert, a finanszírozásokhoz való hozzáférést és a hosszú távú fenntarthatóságot.

Az EK céljaitól függően több jogi forma is szóba jöhet. Az alábbi táblázatban felsoroljuk leggyakoribban választott formákat, illetve azok az energiaközösségek szempontjából legfőbb előnyeit és hátrányait.

	Előnyök	Hátrányok
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)	Rugalmas jogi forma A tagok felelőssége korlátozott Gazdasági tevékenységre is alkalmas Könnyen vonhatóak be külső/üzleti partnerek	Profitorientált forma Nem jogosult non-profit támogatásokra A döntéshozatal tulajdoni hányadon alapul
Non-profit alapítvány	Tökéletesen alkalmas közérdekű célok megvalósítására Jogosult non-profit támogatásokra Könnyű vele bizalmat építeni	Nincs tagság, ezért a közösségi részvétel korlátozott Nem folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet Nem tagi önrendelkezésre épül
Egyesület	Közösségközpontú forma Non-profit státusz Tökéletesen alkalmas kisebb energiaközösségek működtetésére	Gazdasági tevékenység csak kiegészítő jelleggel végezhető Bonyolultabb működés és elszámolás üzleti tevékenységet esetén
Szövetkezet	Kifejezetten alkalmas közösségi gazdasági együttműködésre Demokratikus működés Lehetővé teszi gazdasági tevékenység végzését a közösségi célok érdekében	Bonyolultabb jogi és adminisztratív szabályozás Nehezebb lehet külső források bevonása A magyar jogalkalmazásban még lehetnek bizonytalanságok

Fontos, hogy a jogi forma kiválasztásnál szem előtt kell tartani, hogy annak tükröznie kell az EK céljait, a döntéshozatal preferenciáit és a pénzügyi stratégiát is. Mielőtt azonban döntenének, mindenképpen érdemes konzultálni egy energia- vagy szövetkezeti jogra szakosodott ügyvéddel, továbbá hasznos lehet más közösségek esettanulmányait is megvizsgálni, hogy lássuk, mi működőképes és mi nem.

Megvalósíthatósági tanulmány

Miután sikerült meghatároznunk az EK típusát, a céljait és jogi formáját is, meg kell vizsgálnunk, hogy az elképzelésünk a valóságban is életképes-e. Ehhez feltétlenül szükséges egy átfogó és mindenre kiterjedő megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, amely magába foglalja a technikai, gazdasági, jogi és társadalmi szempontokat is.

A tanulmánynak többek között olyan kérdésekre kell választ adnia, mint például:

• Mennyibe kerül és mennyi idő alatt lehet elvégezni a beruházást?
• Hogyan történik a finanszírozás?
• Hány embert és hogyan lehet bevonni a közösségbe?
• Milyen a helyi energiaigény és mik a fogyasztási szokások?
• Hová és mennyi energiatermelő egységet kell telepíteni ennek az igénynek a lefedésére?
• Hogyan történik az energia elosztása és felhasználása?
• Csak felhasználni vagy értékesíteni is szeretnénk a megtermelt energiát?
• Hogyan lehet csatlakozni az elosztóhálózathoz?
• Mi a hosszú távú fenntarthatósági terv?
• Milyen megtérüléssel lehet számolni?

Ez az elemzés nemcsak a projekt sikerének alapja, hanem egy elengedhetetlen dokumentum a befektetők, pályázati bírálók vagy épp az önkormányzati döntéshozók meggyőzéséhez is. Mivel maga a tanulmány elkészítése egy igen komplex feladat, illetve tapasztalatot és gyakorlatot is megkíván, ezért feltétlenül ajánlott egy vagy több szakértő tanácsadó bevonása.

Engedélyeztetés és finanszírozás

Mielőtt bármilyen telepítés vagy építkezés megkezdődhetne, a projektet számos jogi és technikai feltételnek is meg kell feleltetni. Ezek a feltételek többek között magukba foglalják:

• A jogi személy megalapítását
• Az energiaközösség regisztrálását
• Villamosenergia-termelői engedély megszerzését
• Hálózathasználati szerződés megkötését
• Építési engedélyt
• Környezetvédelmi engedélyt
• Működési engedélyt
• Adatvédelmi szabályzatot

Mivel az engedélyeztetési folyamat szolgáltatónként, régiónként és projektenként is eltérő lehet, ezért érdemes itt is szakember segítségét kérni.

A pénzügyi háttér biztosítása szintén kulcsfontosságú, mivel ezen áll vagy bukik az EK elindítása. Ahhoz, hogy az induláshoz szükséges fedezetet elő lehessen teremteni, érdemes akár több forrásra is támaszkodni. Ezek a források lehetnek:

• Tagsági hozzájárulások
• Közösségi befektetések
• Állami vagy uniós támogatások
• Zöld hitelek
• Önkormányzati hozzájárulás

A jelenlegi paradigmaváltás léptékének köszönhetően egyre több hazai és uniós, kifejezetten energiaközösségeket célzó támogatási program indul. Ezért egy jól kidolgozott és felépített üzleti terv és megvalósíthatósági tanulmány nagyban növeli az esélyeket egy finanszírozás elnyerésére.

Az energiaközösség megalapítása

Ha az előzetes feltételeket teljesítettünk és a projekt indulásra kész, akkor elérkezett az ideje magának az energiaközösségnek a megalapítására. Ekkor kerül sor az alapszabály vagy társasági szerződés elkészítésére és elfogadására, valamint az alapító közgyűlés megtartására. Innentől kezdve válik az energiaközösség hivatalos jogi személlyé, amely képes szerződéseket kötni, támogatásokat igényelni és infrastrukturális beruházásokat indítani.

A rendszer kiépítése és a működés megkezdése

A szervezeti alapok letétele és a finanszírozás biztosítása után végre megkezdődhet a közösségi energiatermelő rendszer tényleges kiépítése. Ez a fázis nem csupán műszaki feladatokat foglal magába, hanem komoly koordinációt, előrelátást és együttműködést is igényel a különböző szereplők között. A folyamat során kiemelten fontos a megbízható, tapasztalt kivitelező partnerek kiválasztása, akik rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, referenciákkal és szakértelemmel az általunk választott technológiai megoldások kivitelezésében. Ahhoz, hogy a határidőket be tudjuk tartani, illetve a költségek ne szaladjanak el, fontos a kivitelezési dokumentáció pontos követése, a folyamatos és átfogó műszaki ellenőrzés, valamint a professzionális projektmenedzsment.

A rendszer beüzemelése után következik a próbaüzem, amely során a telepített berendezések működését kell a legkülönfélébb terhelési és üzemállapotok közt ellenőrizni. Itt nyílik lehetőség az esetleges hibák kijavítására, a rendszer finomhangolására, illetve a kezelő és karbantartó személyzet oktatására. Amennyiben a próbaüzem sikeresen zárul, a rendszer hivatalosan is üzembe helyezhető.

Közösségépítés

Egy energiaközösség megalapítása nem csak technikai, hanem társadalmi projekt is. Miután a projekt útjára indul, kiemelten fontos a már meglévő tagok folyamatos tájékoztatása és motiválása, illetve, amennyiben a növekedés is a terv része, új tagok bevonása. Fontos szem előtt tartani, hogy a folyamatos és nyílt kommunikáció és a transzparens működés erősíti a közösségi identitást, növeli a bizalmat és követendő példát is állít.